Drávaszabolcsról

 

Drávaszabolcs Magyarország Dél- Dunántúli régiójában, Baranya megye déli, határ menti területén helyezkedik el.

A község neve az írott forrásokban először 1216-ban bukkant fel Zobolsu változatban. Alapjául valószínű, hogy a Sobolci, Sobolch, Szabolcs személynév szolgál, emellett a Dráva folyó közelségére utal a Dráva előtag.

Szabolcs középkori falu és vidéke a török hódoltság alatt is állandóan lakott volt. A község mai területén feküdt az egykori Páli, Iszró és Dázsony is. Iszró 1686 körül elnéptelenedett. Páli középkori falú határát a 17. században elérte a Dráva új medre. Valamikor 1686-1696 között a település elnéptelenedett és pusztasággá vált. Mindössze egy révház és tanya állott itt a 18-19. században. Dázsony a 17. század folyamán néptelenedett el, azonban a Dázsony- puszta nevű területen a múlt század középső harmadában kisebb népességtömörülés alakult ki, többségében magyar lakossággal.

A 20. század beköszöntével a település gazdasága virágzásnak indult. Jelentősen kiépült Baranya megye vasúthálózata, téglagyárak és malmok kezdték meg működésük. Ezen iparosodási hullámnak köszönhetően Drávaszabolcson 1904-ben megépült egy új gőzmalom. Harkány és Drávaszabolcs között 1912. november 28-án közlekedett először szerelvény. Azonban a vasúti forgalmat 1970-re teljesen leállították.

Az első világháború után néhány évvel a drávaszabolcsi kenderfonó üzem 50 fő állandó munkaerővel bírt. Ebben az időszakban, Baranyában Pécsen kívül nem sok település büszkélkedhetett húsznál több főt foglalkoztató üzemmel. A világháború első felében felerősödött takarmánycsempészet és illegális kereskedelem megfékezésének céljából Drávaszabolcson 1917 szeptemberében határrendőr- különítmény került felállításra.

1945. március 6-án Németország „Tavasz Ébredése” fedőnévvel ellátott hadműveletének színtere volt a település. A német csapatok titokban átkelve a Dráván Dolnji- Miholjac és Belisce körzetében a meglepett bolgár csapatokat majdnem teljesen megsemmisítették. A térség hatalmas károkat szenvedett.  A Dráván átívelő hidat felrobbantották és csak 1974-ben nyitották meg újra a forgalom előtt. Ekkor nyílt meg a határőrállomás is. A kenderfonó üzem is szinte teljesen elpusztult. 1979-ben az egykori üzemi területen a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat létesített telephelyet.

Drávaszabolcson a lakóházak 99%-a megrongálódott, a református templom is megsemmisült. Helyén épült fel jelentős lakossági önkéntes munkavállalással az 1993-ban átadásra került új református templom. 

A világháború véget érte után a falu lakossága csupán rövid időre lélegezhetett fel, mert a hidegháború elérte e csekély népességű települést is. Drávaszabolcson kialakításra került a déli határvidék katonai védelmét szolgáló déli védelmi rendszer zászlóalj- védőkörleteinek egyike.