Drávaszabolcs
Magyarország Dél- Dunántúli régiójában, Baranya megye déli, határ menti
területén helyezkedik el.
A
község neve az írott forrásokban először 1216-ban bukkant fel Zobolsu
változatban. Alapjául valószínű, hogy a Sobolci, Sobolch, Szabolcs személynév
szolgál, emellett a Dráva folyó közelségére utal a Dráva előtag.
Szabolcs
középkori falu és vidéke a török hódoltság alatt is állandóan lakott volt. A
község mai területén feküdt az egykori Páli, Iszró és Dázsony is. Iszró 1686
körül elnéptelenedett. Páli középkori falú határát a 17. században elérte a
Dráva új medre. Valamikor 1686-1696 között a település elnéptelenedett és
pusztasággá vált. Mindössze egy révház és tanya állott itt a 18-19. században.
Dázsony a 17. század folyamán néptelenedett el, azonban a Dázsony- puszta nevű
területen a múlt század középső harmadában kisebb népességtömörülés alakult ki,
többségében magyar lakossággal.
A
20. század beköszöntével a település gazdasága virágzásnak indult. Jelentősen
kiépült Baranya megye vasúthálózata, téglagyárak és malmok kezdték meg
működésük. Ezen iparosodási hullámnak köszönhetően Drávaszabolcson 1904-ben
megépült egy új gőzmalom. Harkány és Drávaszabolcs között 1912. november 28-án
közlekedett először szerelvény. Azonban a vasúti forgalmat 1970-re teljesen
leállították.
Az
első világháború után néhány évvel a drávaszabolcsi kenderfonó üzem 50 fő
állandó munkaerővel bírt. Ebben az időszakban, Baranyában Pécsen kívül nem sok
település büszkélkedhetett húsznál több főt foglalkoztató üzemmel. A
világháború első felében felerősödött takarmánycsempészet és illegális
kereskedelem megfékezésének céljából Drávaszabolcson 1917 szeptemberében
határrendőr- különítmény került felállításra.
1945.
március 6-án Németország „Tavasz Ébredése” fedőnévvel ellátott hadműveletének
színtere volt a település. A német csapatok titokban átkelve a Dráván Dolnji-
Miholjac és Belisce körzetében a meglepett bolgár csapatokat majdnem teljesen
megsemmisítették. A térség hatalmas károkat szenvedett. A Dráván átívelő hidat felrobbantották és
csak 1974-ben nyitották meg újra a forgalom előtt. Ekkor nyílt meg a
határőrállomás is. A kenderfonó üzem is szinte teljesen elpusztult. 1979-ben az
egykori üzemi területen a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat
létesített telephelyet.
Drávaszabolcson
a lakóházak 99%-a megrongálódott, a református templom is megsemmisült. Helyén
épült fel jelentős lakossági önkéntes munkavállalással az 1993-ban átadásra
került új református templom.
A
világháború véget érte után a falu lakossága csupán rövid időre lélegezhetett
fel, mert a hidegháború elérte e csekély népességű települést is.
Drávaszabolcson kialakításra került a déli határvidék katonai védelmét szolgáló
déli védelmi rendszer zászlóalj- védőkörleteinek egyike.
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.